41. VERS
TEXT 41
Szöveg
Texte
ekeha kuru-nandana
bahu-śākhā hy anantāś ca
buddhayo ’vyavasāyinām
ekeha kuru-nandana
bahu-śākhā hy anantāś ca
buddhayo ’vyavasāyinām
Szó szerinti jelentés
Synonyms
vyavasāya-ātmikā – a Kṛṣṇa-tudatban eltökélt; buddhiḥ – értelem; ekā – egyetlen; iha – ebben a világban; kuru-nandana – ó, Kuruk szeretett gyermeke; bahu-śākhāḥ – szerteágazó; hi – valóban; anantāḥ – határtalan; ca – is; buddhayaḥ – értelme; avyavasāyinām – azoknak, akik nem Kṛṣṇa-tudatúak.
vyavasāya-ātmikā: résolus dans la conscience de Kṛṣṇa; buddhiḥ: intelligence; ekā: une seule; iha: en ce monde; kuru-nandana: ô enfant bien-aimé des Kurus; bahu-śākhāḥ: ayant diverses branches; hi: en effet; anantāḥ: illimitées; ca: aussi; buddhayaḥ: l’intelligence; avyavasāyinām: de ceux qui ne sont pas conscients de Kṛṣṇa.
Fordítás
Translation
Akik ezt az utat járják, szilárdak elhatározásukban, és csak egyetlen céljuk van. Ó, Kuruk szeretett gyermeke, a határozatlanok szétszórt értelműek.
Ceux qui empruntent cette voie se montrent résolus et poursuivent un but unique. Par contre, ô fils aimé des Kurus, l’intelligence de ceux qui n’ont pas cette détermination se perd en maintes directions.
Magyarázat
Purport
A megingathatatlan hitet abban, hogy a Kṛṣṇa-tudat által az ember elérheti az élet legtökéletesebb szintjét, vyavasāyātmikā értelemnek nevezik. A Caitanya-caritāmṛta (Madhya-līlā 22.62) így ír:
La ferme conviction que par la conscience de Kṛṣṇa on sera élevé à la plus haute perfection de l’existence s’appelle l’intelligence vyavasāyātmikā. Le Caitanya-caritāmṛta (Madhya 22.62) dit à ce propos:
kṛṣṇe bhakti kaile sarva-karma kṛta haya
kṛṣṇe bhakti kaile sarva-karma kṛta haya
A hit valamilyen magasztos dologba vetett rendíthetetlen bizalmat jelent. Amikor valaki a Kṛṣṇa-tudat kötelességeit végzi, többé nem kell tekintettel lennie az anyagi világ kapcsolataira – megszűnnek kötelezettségei a családi hagyományokkal, az emberiséggel vagy a nemzettel szemben. Gyümölcsöző tettek alatt azt az elfoglaltságot értjük, amelyre az embert korábbi jó és rossz cselekedeteinek visszahatásai késztetik. A Kṛṣṇa-tudat éber állapotában az embernek már nem szükséges cselekedetei során a jó eredményre törekednie. Minden tette abszolút síkon van, mivel nem hatnak rá többé az olyan kettősségek, mint a jó és a rossz. A Kṛṣṇa-tudat legtökéletesebb foka az anyagi életfelfogásról való lemondás. Ezt a szintet a Kṛṣṇa-tudat fejlődésével automatikusan el lehet érni.
La foi, c’est la confiance totale en quelque chose de sublime. Celui qui remplit son devoir dans la conscience de Kṛṣṇa se voit dégagé de toutes les obligations matérielles traditionnelles, tant familiales que nationales ou humanitaires. Les actions intéressées sont les répercussions d’actes passés, bons ou mauvais. Mais l’être conscient de Kṛṣṇa n’a plus à s’efforcer de rendre ses actes favorables. Toutes ses actions se situent au niveau absolu, car elles ne subissent plus l’influence de la dualité, comme le bien et le mal. La perfection de la conscience de Kṛṣṇa réside dans le renoncement à la conception matérielle de l’existence. On y parvient automatiquement en progressant dans cette voie.
A Kṛṣṇa-tudatú ember eltökéltsége a tudáson alapszik. Vāsudevaḥ sarvam iti sa mahātmā su-durlabhaḥ: olyan ritka és jó lélek ő, aki tökéletesen megérti, hogy Vāsudeva, azaz Kṛṣṇa a gyökere minden megnyilvánult oknak. Ahogyan a fa gyökerét öntözve a víz eljut az ágakig és a levelekig is, úgy a Kṛṣṇa-tudatos tettekkel a legnagyobb szolgálatot nyújthatjuk mindenkinek – saját magunknak, a családnak, a társadalomnak, a hazának, az emberiségnek és így tovább. Ha tetteink elégedettséget okoznak Kṛṣṇának, akkor mindenki más is elégedett lesz.
Un être conscient de Kṛṣṇa puise sa détermination dans la connaissance. Vāsudevaḥ sarvam iti sa mahātmā su-durlabhaḥ: il est l’une des rares âmes à réaliser que Vāsudeva, Kṛṣṇa, est la racine de toutes les causes manifestées. De même que l’eau versée à la racine d’un arbre va tout naturellement aux feuilles et aux branches, le dévot de Kṛṣṇa rend à tous – à lui-même, à sa famille, à la société, à son pays ou à l’humanité – le plus grand service qui soit. Quand Kṛṣṇa est satisfait de nos actes, tout le monde est satisfait.
A Kṛṣṇa-tudatú szolgálatot azonban legjobban egy lelki tanítómester hozzáértő vezetésével végezhetjük, aki Kṛṣṇa hiteles képviselője, ismeri tanítványa természetét, s képes útmutatást adni neki, hogyan cselekedjen Kṛṣṇa-tudatosan. Ahhoz, hogy valaki szert tegyen a Kṛṣṇa-tudat tudományára, eltökélten kell cselekednie. Engedelmeskednie kell Kṛṣṇa képviselőjének, a hiteles lelki tanítómesternek, s utasítását élete küldetésévé kell tennie. Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura a következőképpen tanít bennünket a lelki tanítómesterhez írt híres imáiban:
Il est préférable d’agir dans la conscience de Kṛṣṇa sous la direction experte d’un maître spirituel authentique, représentant qualifié du Seigneur qui, connaissant la personnalité de son disciple, peut le guider dans ses actes. Si l’on aspire à être versé dans la conscience de Kṛṣṇa, on doit se montrer déterminé et obéir au maître spirituel, en se donnant pour mission de suivre ses directives. Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura nous enseigne dans ses célèbres prières au maître spirituel:
yasyāprasādān na gatiḥ kuto ’pi
dhyāyan stuvaṁs tasya yaśas tri-sandhyaṁ
vande guroḥ śrī-caraṇāravindam
yasyāprasādān na gatiḥ kuto ’pi
dhyāyan stuvaṁs tasya yaśas tri-sandhyaṁ
vande guroḥ śrī-caraṇāravindam
„Ha a lelki tanítómester elégedett, az elégedettséget okoz az Istenség Legfelsőbb Személyiségének is, ám ha nem tesszük elégedetté a lelki tanítómestert, semmi esélyünk nem lesz arra, hogy eljussunk a Kṛṣṇa-tudat síkjára. Hadd meditáljak ezért naponta háromszor lelki tanítómesteremen, hadd fohászkodjam kegyéért, s hadd ajánljam tiszteletteljes hódolatomat neki!”
« Si le maître spirituel est satisfait, Kṛṣṇa est à Son tour satisfait; sans cela, nul ne peut s’élever jusqu’à la conscience de Dieu. Aussi dois-je, trois fois par jour, méditer sur mon maître spirituel, implorer sa miséricorde et lui rendre mon hommage respectueux. »
A folyamat sikere azonban teljes egészében attól függ, hogy tökéletes tudással rendelkezik-e az ember a testen túl létező lélekről, nemcsak elméletben, de gyakorlatban is, ami azt jelenti, hogy nem törekszik a gyümölcsöző cselekedetekben megnyilvánuló érzékkielégítésre. Azt, akinek elméje nem szilárd, elcsábítják a különféle gyümölcsöző cselekedetek.
Cette méthode, toutefois, repose sur la connaissance parfaite de l’âme, au-delà du concept du corps – connaissance non seulement théorique mais pratique –, à un niveau où l’on ne recherche plus le plaisir matériel à travers l’action intéressée. Car celui dont le mental n’est pas fixé se perd dans toutes sortes d’activités intéressées.