Skip to main content

55. VERS

VERZ 55

Szöveg

Besedilo

bhaktyā mām abhijānāti
yāvān yaś cāsmi tattvataḥ
tato māṁ tattvato jñātvā
viśate tad-anantaram
bhaktyā mām abhijānāti
yāvān yaś cāsmi tattvataḥ
tato māṁ tattvato jñātvā
viśate tad-anantaram

Szó szerinti jelentés

Synonyms

bhaktyā – tiszta odaadó szolgálat által; mām – Engem; abhijānāti – megismerhet; yāvān – amennyire; yaḥ ca asmi – ahogyan vagyok; tattvataḥ – a valóságban; tataḥ – azután; mām – Engem; tattvataḥ – a valóságban; jñātvā – ismerve; viśate – belép; tat-anantaram – azután.

bhaktyā – s čistim vdanim služenjem; mām – Mene; abhijānāti – lahko spozna; yāvān – takega; yaḥ ca asmi – kakršen sem; tattvataḥ – v resnici; tataḥ – zatem; mām – Mene; tattvataḥ – v resnici; jñātvā – ko pozna; viśate – vstopi; tat-anantaram – potem.

Fordítás

Translation

Engem, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét egyedül az odaadó szolgálat által lehet igazán megérteni. Ha valaki az ilyen odaadás révén tudatát teljesen Bennem merítette el, beléphet Isten birodalmába.

Človek Me lahko spozna takega, kakršen sem, kot Vsevišnjo Božansko Osebnost, samo z vdanim služenjem. Ko po zaslugi svoje vdanosti postane popolnoma zavesten Mene, lahko vstopi v Božje kraljestvo.

Magyarázat

Purport

Kṛṣṇát, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét vagy teljes értékű részeit lehetetlen elmebeli spekuláció útján megérteni, és az abhakták sem érthetik meg Őt. Ha valaki az Istenség Legfelsőbb Személyiségének megismerésére vágyik, akkor egy tiszta bhakta irányításával el kell kezdenie a tiszta odaadó szolgálatot, másképp az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről szóló igazság örökre rejtve marad előtte. Ahogyan a Bhagavad-gītā (7.25) már elmondta, az Úr nem nyilvánul meg mindenki előtt (nāhaṁ prakāśaḥ sarvasya). Pusztán elméleti tudás vagy elmebeli spekuláció által senki sem ismerheti meg Istent. Csakis az ismerheti meg Őt, aki valóban Kṛṣṇa-tudatban cselekszik, és odaadó szolgálatot végez. Az egyetemi diplomák nem segítenek.

Spekulativni filozofi in brezbožneži ne morejo doumeti Kṛṣṇe, Vsevišnje Božanske Osebnosti, in Njegovih popolnih emanacij. Vsevišnjega Gospoda lahko spozna le, kdor Mu pod vodstvom čistega bhakte služi s čisto ljubeznijo in vdanostjo. Za vse druge ostane resnica o Vsevišnji Božanski Osebnosti skrivnost. Kot že rečeno, se Gospod ne razodene vsakomur: nāhaṁ prakāśaḥ sarvasya (Bhagavad-gītā 7.25). Velika učenost in abstraktno umovanje nikomur ne omogočita razumeti Boga. Kṛṣṇo lahko dejansko spozna samo tisti, ki je zavesten Kṛṣṇe in Mu vdano služi. Univerzitetne diplome nam pri tem ne bodo v pomoč.

Aki elsajátítja a Kṛṣṇáról szóló teljes tudományt, az alkalmassá válik arra, hogy belépjen a lelki birodalomba, Kṛṣṇa hajlékára. A Brahmanná válás nem azt jelenti, hogy az ember elveszíti azonosságát. Az odaadó szolgálat tovább létezik, és ez azt jelenti, hogy Isten, az Ő hívei és az odaadó szolgálat folyamata is létezik. Az ilyen tudás soha, még a felszabadulás után sem szűnik meg. Felszabadulás alatt azt értjük, hogy az ember megszabadul az anyagi létfelfogástól. A lelki életben is jelen van ugyanez a különbözőség, ugyanez az individualitás, de ott tiszta Kṛṣṇa-tudatban. Nem szabad azt gondolnunk, hogy a viśate („Belém hatol”) szó azt a monista elméletet támasztja alá, hogy a lélek és a személytelen Brahman homogén egységgé válik. Nem, a viśate szó arra utal, hogy beléphetünk a Legfelsőbb Úr hajlékára, ahol az egyéni lélek az Ő társaságában él, és Őt szolgálja. Ha egy zöld madár leszáll egy zöld fára, célja nem az, hogy eggyé váljon vele, hanem hogy élvezze a fa gyümölcseit. Az imperszonalisták általában az óceánba ömlő és abban eltűnő folyó példájával érvelnek. Lehet, hogy ez nekik örömet okoz, de a személyes filozófia követői megtartják egyéniségüket, hasonlóan a tenger vízi lényeihez. Az óceán megismeréséhez, melynek mélyén számtalan élőlény lakik, nem elég, ha csak a felszínt vizsgáljuk. A víz mélyén élőkről is teljes tudással kell rendelkeznünk.

Kdor je v celoti doumel znanost o Kṛṣṇi, lahko vstopi v duhovno kraljestvo, v Kṛṣṇovo prebivališče. Kadar pravimo, da kdo postane Brahman, to ne pomeni, da izgubi individualnost. Še naprej vdano služi in dokler govorimo o vdanem služenju, morajo obstajati Bog, bhakta in metoda vdanega služenja. Bhakta se tega nikoli ne preneha zavedati, niti po osvoboditvi ne. Z osvoboditvijo se živo bitje reši materialnega pojmovanja življenja. V duhovnem življenju še zmeraj obstaja razlika med njim in Bogom. Živo bitje ohrani individualnost, le da ima na tej stopnji čisto zavest Kṛṣṇe. Beseda viśate, „vstopi Vame“, nikakor ne govori v prid teoriji monizma, po kateri se duša zlije z brezosebnim Brahmanom. To ni res. Viśate pomeni, da živo bitje kot individualna oseba vstopi v prebivališče Vsevišnjega Gospoda, kjer se druži z Gospodom in Mu služi. Zelena ptica na primer ne zleti v zeleno krošnjo zato, da bi postala eno z drevesom, temveč zato, da bi uživala njegove plodove. Impersonalisti pogosto navajajo primer reke, ki teče v ocean in se združi z njim. Združenje z brezosebnim Brahmanom lahko prinese srečo impersonalistom, personalist pa ohrani individualnost, kakor ribe, ki živijo v oceanu. Če se spustimo v globino oceana, bomo našli množico živih bitij. Kdor pozna samo površino oceana, nima prave predstave o njem. Da bi ga dejansko poznali, moramo poznati živa bitja, ki živijo v njegovih globinah.

Tiszta odaadó szolgálata révén a bhakta képes igazán megérteni a Legfelsőbb Úr transzcendentális tulajdonságait és fenségét. A tizenegyedik fejezet is elmondta már, hogy megértésre csakis az odaadó szolgálat által lehet szert tenni. Ez a vers ugyanazt erősíti meg: az odaadó szolgálat révén az ember megértheti az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, és beléphet birodalmába.

Ker bhakta s čisto vdanostjo služi Vsevišnjemu Gospodu, resnično razume Njegove transcendentalne odlike in Njegovo veličino. Kot je rečeno v enajstem poglavju, je Gospoda mogoče doumeti samo z vdanim služenjem. To pravi tudi ta verz: da bi lahko razumeli Vsevišnjega Gospoda in vstopili v Njegovo kraljestvo, Mu moramo služiti z ljubeznijo in vdanostjo.

Az ember a brahma-bhūta szint elérését követően, vagyis miután megszabadult az anyagi felfogástól, az Úrról hallva az odaadó szolgálatba kezd. Ha valaki a Legfelsőbb Úrról hall, automatikusan eléri a brahma-bhūta szintet, és megtisztul az anyagi szennyeződéstől, vagyis az érzékkielégítés utáni mohóságtól és vágyakozástól. Amint a sóvárgás és a vágyak lassan eltűnnek a szívéből, a bhakta egyre jobban ragaszkodni kezd az Úr szolgálatához, s ez a ragaszkodás teljesen megszabadítja minden anyagi szennytől. Az életnek ezen a szintjén megértheti a Legfelsőbb Urat. Ezt mondja ki a Śrīmad-Bhāgavatam is. A bhakti, a transzcendentális szolgálat a felszabadulás után is folytatódik. A Vedānta-sūtra (4.1.12) megerősíti: ā-prāyaṇāt tatrāpi hi dṛṣṭam. Ez azt jelenti, hogy az odaadó szolgálat a felszabadulás után sem szűnik meg. A Śrīmad-Bhāgavatam meghatározása szerint az igazi felszabadulás nem más, mint az élőlény önazonosságának, örök természetének visszaállítása. Az élőlények örök természetéről már volt szó: minden lélek a Legfelsőbb Úr töredék, szerves része, éppen ezért örök feladata az, hogy szolgáljon. Ez még a felszabadulás után sem szűnik meg. A valódi felszabadulás azt jelenti, hogy megszabadulunk a téves életfelfogástól.

Ko človek doseže raven brahma-bhūta in se tako osvobodi materialnih nazorov, začne vdano služiti Gospodu, tako da posluša o Njem. Kdor posluša pripovedi o Vsevišnjem Gospodu, se dvigne na raven brahma-bhūta in se znebi materialnih nečistoč, kot sta pohlep in neobrzdana želja po čutnem uživanju. Ko pohlep in poželenje izgineta iz srca bhakte, se njegova navezanost na služenje Gospodu okrepi, kar mu omogoči, da se reši še vseh ostalih materialnih nečistoč. Tedaj lahko razume Vsevišnjega Gospoda. To je rečeno tudi v Śrīmad-Bhāgavatamu. Bhakti ali transcendentalno služenje Gospodu se po osvoboditvi nadaljuje. Vedānta-sūtra (4.1.12) potrjuje to z besedami ā-prāyaṇāt tatrāpi hi dṛṣṭam. To pomeni, da bhakta po osvoboditvi še naprej vdano služi Gospodu. Po besedah Śrīmad-Bhāgavatama je osvoboditev, ki je rezultat vdanega služenja, stanje, v katerem se živo bitje znova zaveda svoje prave identitete, svojega izvornega položaja. Kot je bilo že pojasnjeno, je vsako živo bitje izvorno sestavni delec Vsevišnjega Gospoda. Zato je njegovo naravno opravilo, da služi Gospodu. To služenje se nadaljuje tudi po osvoboditvi. Doseči pravo osvoboditev pomeni znebiti se napačnega pojmovanja življenja.