TEXT 65
65. VERS
Devanagari
Devanagari
मामेवैष्यसि सत्यं ते प्रतिजाने प्रियोऽसि मे ॥ ६५ ॥
Text
Szöveg
mad-yājī māṁ namaskuru
mām evaiṣyasi satyaṁ te
pratijāne priyo ’si me
mad-yājī māṁ namaskuru
mām evaiṣyasi satyaṁ te
pratijāne priyo ’si me
Synonyms
Szó szerinti jelentés
mat-manāḥ – Rám gondolva; bhava – legyél; mat-bhaktaḥ – az Én bhaktám; mat-yājī – az Én imádóm; mām – Nekem; namaskuru – ajánld fel hódolatodat; mām – Hozzám; eva – bizony; eṣyasi – jönni fogsz; satyam – igazán; te – neked; pratijāne – megígérem; priyaḥ – kedves; asi – vagy; me – Nekem.
Translation
Fordítás
Always think of Me, become My devotee, worship Me and offer your homage unto Me. Thus you will come to Me without fail. I promise you this because you are My very dear friend.
Gondolj mindig Rám, légy az Én hívem! Imádj Engem, és ajánld tiszteletedet Előttem, s így kétségtelenül el fogsz jutni Hozzám! Ezt megígérem neked, mert nagyon kedves barátom vagy.
Purport
Magyarázat
The most confidential part of knowledge is that one should become a pure devotee of Kṛṣṇa and always think of Him and act for Him. One should not become an official meditator. Life should be so molded that one will always have the chance to think of Kṛṣṇa. One should always act in such a way that all his daily activities are in connection with Kṛṣṇa. He should arrange his life in such a way that throughout the twenty-four hours he cannot but think of Kṛṣṇa. And the Lord’s promise is that anyone who is in such pure Kṛṣṇa consciousness will certainly return to the abode of Kṛṣṇa, where he will be engaged in the association of Kṛṣṇa face to face. This most confidential part of knowledge is spoken to Arjuna because he is the dear friend of Kṛṣṇa. Everyone who follows the path of Arjuna can become a dear friend to Kṛṣṇa and obtain the same perfection as Arjuna.
A tudás legbizalmasabb része az, hogy az ember legyen Kṛṣṇa tiszta bhaktája, gondoljon mindig Rá, és Őérte tegyen mindent. Nem szabad csupán látszatmeditálást végeznünk. Életünket úgy kell alakítanunk, hogy mindig legyen lehetőségünk Kṛṣṇára gondolni, és úgy kell cselekednünk, hogy minden tettünk Vele kapcsolatos legyen. Éljünk úgy, hogy huszonnégy órán keresztül csak Kṛṣṇára tudjunk gondolni. Az Úr megígéri, hogy aki ilyen tiszta Kṛṣṇa-tudatba merül, az visszatér az Ő hajlékára, ahol személyesen élvezheti az Ő társaságát. Kṛṣṇa azért tárja fel Arjunának a tudás e legbizalmasabb részét, mert Arjuna kedves barátja. Aki követi Arjuna útját, szintén Kṛṣṇa kedves barátja lehet, és elérheti ugyanazt a tökéletességet, amire Arjuna szert tett.
These words stress that one should concentrate his mind upon Kṛṣṇa – the very form with two hands carrying a flute, the bluish boy with a beautiful face and peacock feathers in His hair. There are descriptions of Kṛṣṇa found in the Brahma-saṁhitā and other literatures. One should fix his mind on this original form of Godhead, Kṛṣṇa. One should not even divert his attention to other forms of the Lord. The Lord has multiforms as Viṣṇu, Nārāyaṇa, Rāma, Varāha, etc., but a devotee should concentrate his mind on the form that was present before Arjuna. Concentration of the mind on the form of Kṛṣṇa constitutes the most confidential part of knowledge, and this is disclosed to Arjuna because Arjuna is the most dear friend of Kṛṣṇa’s.
Ezek a szavak azt hangsúlyozzák, hogy az embernek Kṛṣṇára kell összpontosítania gondolatait, a kétkarú, fuvolát tartó, kék színű ṭúra, akinek csodálatos arca van, és pávatollat hord a hajában. Kṛṣṇáról szóló leírásokat a Brahma-saṁhitāban és más szentírásokban találhatunk. Istennek erre az eredeti formájára, Kṛṣṇára kell tehát rögzítenünk az elménket. Nem szabad még azt sem hagynunk, hogy figyelmünk az Úr más formáira terelődjön. Az Úrnak számtalan formája van – Viṣṇu, Nārāyaṇa, Rāma, Varāha és mások –, de a bhaktának arra a formára kell rögzítenie az elméjét, amelyik jelen volt Arjuna előtt. A legbizalmasabb tudást az jelenti, ha Rá irányítjuk az elménket. Ezt tárja fel Kṛṣṇa Arjunának, mert Arjuna a legkedvesebb barátja.